KECSEGE


Az ősidőkben tengeri hal lehetett, amely időnként felvándorolt a nagyobb folyamokba. Így a Dunában és a mellékfolyójában és a Tiszában élő kecsegék is el szoktak indulni a tenger felé, de még mielőtt elérnék visszafordulnak.  Egy kecsege akár 100. 000 ikrát is rakhat egyszerre, de ennek nagy részét más vízi állatok eszik meg, úgyhogy ha néhány hal megéri a kifejlett kort, az jónak számít. 

SÜLLŐ


Közép - és Kelet - Európában honos halfaj, Magyarországon őshonosnak számít.  Folyó- és állóvízekben is eléldegél, de különösen nevezetesen Magyarország legnagyobb tavának, a Balatonnak a fogassüllői. Szálkamentes húsa miatt közkedvelt. A horgászok körében is népszerű. 

JÁSZKESZEG


Magyarországon nagyon gyakori, főleg a nagyobb folyókban és tavakban él. Nem tartozik a nagyobb halak közé. 

CSUKA 


Falánk ragadozó hal, amely áldozatát lesből támadja meg. Ügyesen manőverezik, de kitartó üldözésre nem képes. A kisebb halakon kívül vízimadarakat, békákat és rákokat is eszik, sőt még a víz felett repülő rovarokért is kiugrik. A nagyobb példányok egy méternél hosszabbak is lehetnek.

KÁRÁSZ


Az állóvizeket, tavakat és holtágakat kedveli, főleg az olyan vizeket ahol sok az iszap és sűrű a növényzet. Az ilyen vizek általában oxigénben szegények,  de a kárászt ez egyáltalán nem zavarja. Sőt a fagyot is elviseli egy ideig. Amikor a víz teljesen megfagy, a kárász is belefagy az iszapba. 

LESŐHARCSA


A lassú folyókat és az állóvizeket kedveli, főleg akkor ha víz alatti búvóhelyeket, gödröket is talál. Éjszaka vadászik, többnyire kisebb csoportokban, de az öregebb egyedek magányosan vadásznak. A kisebbek halakkal, rákokkal, puhatestűekkel táplálkoznak. A nagyobbak pedig vízimadarakkal, és emlősökkel is. 

LÁPI PÓC


A lápi póc nem csak a kopoltyúján át tud oxigént felvenni, mint a többi hal, hanem az úszóhólyagja is légzőszervvé alakult. Ez azért fontos, mert olyan állóvizekben él, ahol kevesebb az oxigéntartalom. Ilyenkor feljön a felszínre, a szájával levegőt szippant, az úszóhólyag pedig úgy működik mint egy tüdő. 

RÉTI CSÍK


Mivel éjjel aktív, és egyébként is az iszapban él, a látására nem igen hagyatkozhat. Ehelyett a szája mellett lévő bajuszokkal próbálja kikotorászni a táplálékot jelentő rovarokat, rákokat, férgeket. Ha kevés a vízben az oxigén, fel megy a felszínre, és szájon át szippant a levegőből. 
 

Saját gépelés!